Sopron

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire

Koordináták: é. sz. 47.68489° k. h. 16.58305°

Sopron

Sopron címere
Sopron címere

Sopron zászlaja
Sopron zászlaja

Becenév: A hűség városa
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Rang megyei jogú város
Irányítószám 9400
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 57 895 fő (2008) +/-
Népsűrűség 342,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 169,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sopron (Magyarország)
Sopron
Sopron
é. sz. 47.68489° k. h. 16.58305°

Sopron weboldala
 megnézi • vitatja • szerkeszti a sablont 
Sopron
A Tűztorony, Sopron jelképe
A Gambrinus-ház
A bencés templom (Kecsketemplom) képe a Tűztoronyból
Jellegzetes belvárosi utca (Az új utca)
Sopron, Városháza
Sopron, Fő tér
Sopron, Petőfi Színház

Sopron (németül Ödenburg; latinul: Scarbantia) mintegy ötvenhétezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja.

Tartalomjegyzék

Fekvése

Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található. A Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik.

A környék mikroklímája kedvez a bortermelésnek; Sopron a „kékfrankos fővárosa”.

Története

A terület az őskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói az i. sz. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínűleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védő vasbeton fal építésekor is.

A 9.–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.

1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város előkelőinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték
a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből.

1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassan a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.

Sopront Bocskai hadai 1605-ben feldúlták. A következő évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerősítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel később Bottyán János bevette a várost.

1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.

Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett helyen 1753-ban nyílt meg Magyarország első szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerűbb bányájává vált.

A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.

Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. Mivel közel van a határhoz, a szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Sopron szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a XIX. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az első vidéki távbeszélőközpont itt épült ki.

1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Bányászati és Erdészeti Főiskolát.

Sopron címere a Tűztorony kapuján

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek; ekkortól hívják „a leghűségesebb városnak” (Civitas fidelissima). A szavazás napja, december 14-e azóta is Sopron ünnepe (lásd még: Soproni népszavazás). A soproni népszavazás tisztasága történelmi viták tárgya. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2.005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia.

A város sokat szenvedett a II. világháborúban, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében haláltáborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

Bár a II. világháború után Sopronban is jelentős ipari fejlődés bontakozott ki, a bányát 1951-ben, főként politikai okokból bezárták, és az 1950-es években a főiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át. A város bájos barokk arculatát sikerült megőrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. 1989. augusztus 19-én a páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz keletnémet polgár az Ausztriába menekülésre használta fel.

Látnivalók

Településrészek

(2001. február 1-jén, a 2003. január 1-jei közigazgatási állapot szerint, forrás: KSH)

Híres soproniak

Sopron híres szülöttei

Sopron híres lakói

Oktatás

Általános iskolák

  • Általános Iskola – Grundschule (Brennbergbánya)
  • Deák Téri Általános Iskola [1]
  • Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola [2]
  • Gárdonyi Géza Általános Iskola [3]
  • Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola [4]
  • Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola [5]
  • Lackner Kristóf Általános Iskola [6]
  • Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intezmény
  • Szent István Római Katolikus Általános Iskola
  • Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [7]
  • Tóth Antal Nevelési- és Oktatási Központ[8]

Középiskolák

  • Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) [9]
  • Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola [10]
  • Fáy András Gazdasági Szakközépiskola [11]
  • Handler Nándor Szakképző Iskola [12]
  • Horváth József Művészeti Iskola [13]
  • Középiskolai Kollégium – (Leánykollégium)
  • Lippai János Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium [14]
  • Nyugat-Magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium [15]
  • Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola [16]
  • Soproni Rendészeti Szakközépiskola [17]
  • Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium [18]
  • Széchenyi István Gimnázium [19]
  • Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium [20]

Egyetem

Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) [21]

Testvérvárosai

Média

Televíziók

Rádiók

Újságok

Sport

A városban működött az FC Sopron sportegyesület. A 2008 tavaszán a REAC és a Vasas SC játssza itt a hazai labdarúgó mérkőzéseit (mivel a saját stadionjukban nem volt villanyvilágítás).

A városban működik a többszörös magyar bajnok, magyar kupa győztes, és állandó euroliga-szereplő MKB-Euroleasing Sopron női kosárlabdacsapat.

Galéria

Sopron, Deák tér

Sopron, Deák tér

Sopron, Magyar Művelődés Háza

Sopron, Tűztorony

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Sopron témájú médiaállományokat.


A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Sopron”

Article keywords: hotel sopron, county györ moson sopron, sopron car rental, sopron flight,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.