|
Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre, a 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik. Két nagyobb és több apró szigetből áll. Összterülete 2 046 km²; ebből maga Mauritius, a fősziget 1865 km², a tőle még 560 km-re fekvő Rodriguez-sziget 104 km², a mintegy 1000 km-nyire északra található Agalega-szigetek 75 km², a 400 km-rel északkeletre fekvő St. Brandon- és Cargados Carajos-szigetek összterülete mindössze 1,3 km²; a 22 sziget többsége lakatlan korallszirt. Mauritiust, Rodriguezt, a Franciaországhoz tartozó Réuniont és egy sor kisebb szigetet Mascarenhas-szigetcsoport néven foglalunk össze.
FöldrajzDomborzatA fő sziget észak-déli irányban 58 km, kelet-nyugati irányban 47 km. Kerülete: 330 km. Mauritius nagy része a délnyugat felé fokozatosan emelkedő központi fennsík. Legmagasabb csúcsa a 828 m-es Piton de la Petite Rivière Noire csúcs. Mauritiuson nincs aktív tűzhányó, viszont Réunionon igen. A fennsíkot a Moka, a Corps de Garde, a Pieter Both és még néhány csúcs (a Piton du Milien, valamint a Motte a Thérese) veszi körül. Rodriguez legmagasabb pontja 396 m. Agalega két, homokpaddal összekötött korallszigetből áll. VízrajzLegnagyobb folyója, a Grande Riviére 35 km hosszú. ÉghajlatMauritius a Baktérítő közelében fekszik, így éghajlata szubtrópusi. A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Nyáron az átlaghőmérséklet 30 °C körül van, télen éjszaka 17 °C, kora délután 24 °C körül. A kettő között – szeptembertől novemberig – az átlaghőmérséklet 25 °C és 28 °C között van. A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén lévő éghajlattól: télen 12 °C és 22 °C között, nyáron 18 °C és 30 °C között van. A levegő párás és szinte folyton esik az eső. A sziget délkeleti oldalán az éves csapadék eléri a 4000 mm-t; az északnyugati (esőárnyékos) parton "mindössze" 1000 mm. Élővilág, természetvédelemKözel 900 fajta virágos növény és páfrány található, de a növények közül kb. 200 fajta sajnos közel áll a kipusztuláshoz. 44 őshonos állat élt a szigeteken, de sajnos 21 faj már kihalt és továbbiak állnak a kipusztulás szélén. Ezen folyamat megállítására létrehozták a Black River Gorges Nemzeti Parkot, az őshonos madarak és denevérek számára. A Gerald Durrell zoológus és író által 1963-ban alapított JWPT (Jersey Wildlife Preservation Trust) tagjai fogságban szaporítják a veszélyeztetett állatokat, felnevelik, majd szabadon engedik őket. A tengerben óriásteknősök, dugongok és halak élnek, a szárazföldön madarak és gyümölcsevő denevérek. A gyümölcsevő denevérek a Black River rezervátumban élnek. EmlősökA szarvasokat Jáváról hozták a telepesek 1639-ben. A makákót 1528-ban hozták a portugálok Malajziából. A cukornád-ültetvényeken táplálkozó teurec (sörtés sün) Madagaszkárról érkezett a 19. század vége felé. Az indiai mongúzt 1900-ban hozták a cukornádat a dézsmáló patkányok ritkítására. A vaddisznók szintén a portugálok segítségével érkeztek a szigetre, és ugyancsak a cukornád-ültetvényeken lakmároznak. Indiai nyúl, kecske és kutya él még a szigeten. Kétéltűek és hüllőkIndiából érkezett az agáma és a sikló is. Őshonos faj a nappali gekkó. A békákat a telepesek hurcolták be, és kedvező körülményekre találva elszaporodtak. A mindössze másfél négyzetkilométeres Kerek-szigeten él három, csak itt honos gyíkfaj (a Günther-gekkó, a Telfair-szkink és az éjszakai gekkó) és két, csak itt honos kígyófaj (a vakondboa és a falakó boa) – emellett itt áll a világ utolsó hurrikánpálmája és ez a Kerek-szigeti palackpálma egyetlen élőhelye is: már ebből a fajból is csak néhány tucat fa maradt). Madarak
A kipusztított mauritiusi dodó madár
A röpképtelen dodó az oktalanul kiirtott állatok szimbólumává vált. Állítólag két fajtája volt: a Mauritiuson honos barna dodó, avagy dronte és a réunioni szoliter, avagy fehér dodó (Raphus solitairius) volt – napjainkra azonban jóformán bizonyosra vehető, hogy ez utóbbi állat sosem létezett; a tudósok tévesen írták le az ugyancsak kihalt réunioni íbiszről szóló bizonytalan beszámolók alapján. Az őshonos madarak közül a mauritiusi sándorpapagáj (Psittacula echo; más néven: visszhang ararapapagáj, Psittacula krameri echo), a rózsaszín galamb, a mauritiusi vércse (Falco punctatus) és a mauritiusi paradicsomlégykapó (Tchitrea bourbonnensis avagy Terpsiphone bourbonnensis, az örvös papagáj, a mauritiusi rigó, a nem őshonos madarak közül a vörösszakállú bülbül, a házivarjú, a Malajziából érkezett pöttyös- és zebragalamb, valamint a gyűrűsnyakú ararapapagáj él a szigeten. A dodóhoz hasonlóan kipusztult az ugyancsak röpképtelen mauritiusi vörös guvat Aphanapteryx bonasia és két papagájfaj. A mauritiusi papagáj (Lophopsittacus mauritianus) – ez egy hatalmas, tarajos, a valódi papagájformák közé tartozó madár volt, amely valamennyire még tudott repülni. Valószínűleg már a szigeten különült el tőle az ugyancsak kihalt mauritiusi szürkepapagáj(Lophopsittacus bensoni) fejlődése. A Kígyók szigetén tengeri madarak telepét találjuk: kormos és küszvágó csérek, kékpofájú szulák élnek itt. A Kerek-szigeten fészkel a mauritiusi viharmadár (Pseudobulweria aterrima) más néven ékfarkú vészmadár (Pterodroma aterrima), a trinidadi viharmadár (Pterodroma arminjoniana) és a vörösfarkú trópusi madár. A mindössze másfél négyzetkilométeres sziget egyúttal három fa-, három gyík- és két kígyófaj egyetlen élőhelye. Nemzeti parkjaiTermészeti világörökségeiTörténelemNem voltak őslakosok a szigeten. A 10. században arab hajósok többször is kikötöttek a parton. A szigetnek a Dina Robin nevet adták. 1500-ban a portugálok fedezték fel újra a szigetet. Ilha do Cirne (Hattyú-sziget) névre keresztelték, de nem telepedtek le. 1512-ben brit tengerészek találtak a szigetre. 1598-ban a hollandok birtokba vették, és a dél-afrikai Oranje állam kormányzója – Maurits von Nassau – után a Mauritius nevet adták neki. Csak hajóikat javították itt. 1638-ban megérkeztek az első holland telepesek, akik 1639-ben cukornádat kezdtek termeszteni. 1658-ban elhagyták a szigetet, majd 1664-ben újabb kísérletet tettek. 1710-ben – miután kiirtották az ébenfát és a dodót – végleg elhagyták a szigetet. Csupán cukornádat, jávai szarvast, kókuszpálmát, szarvasmarhát, sertést, baromfit és kóbor kutyákat hagytak maguk után. 1715-ben megérkeztek a franciák, akik az Îsle de France nevet adták a szigetnek. 1719-ben XV. Lajos az Indiai Társaságnak adta a szigetet. 1721-ben letelepedtek az első franciák. 1735-ben megkezdte munkáját az Indiai Társaság első kormányzója. Fejlesztette Port Louist, ami fő kikötővé és adminisztrációs központtá lépett elő. 1745-ben elkészült az első cukornádmalom, amiben már nemcsak alkoholt, de cukrot is készítettek a cukornádból. 1764-ben az Indiai Társaság csődbe ment, és XV. Lajos visszavásárolta a szigetet. 1767-ben megérkezett a francia király első kormányzója. 1790-ben a telepesek üdvözölték a nagy francia forradalmat. 1792-ben a kormány elrendelte a rabszolgaság eltörlését. 1803-tól Charles Decaen megkezdte a katonai kormányzást. A rabszolgák szabadon élhettek, és Decaen támogatta a nem keresztény hitéletet. 1810-ben a franciák Vieux Grand Port-nál megnyerték a tengeri csatát, de az angolok partra tudtak szállni Cap Malheureux-nél, és elfoglalták a szigetet. A franciák elfogadták az angolok feltételeit, így megtarthatták földjeiket és kultúrájukat. 1832 óta a hivatalos nyelv az angol, de a franciául még mindig többen beszélnek. 1835-ben végleg eltörölték a rabszolgaságot. 1864 és 1929 között ipari forradalom ment végre Mauritiuson is. Megépítették az első vasutat, megérkeztek az első autók, bevezették a telefont és az elektromosságot. 1934-ben megjelent a sziget első saját pénze, a rúpia. 1936-ban megalakult az első párt, a Munkáspárt. 1937-ben kitört az első sztrájk, amikor mezőgazdasági munkások harcoltak a földesurak ellen. A rendet a katonaság állította helyre. 1941-ben megépült a Plaisance repülőtér a RAF (Királyi Légierő) számára. 1947-ben landolt a szigeten az első utasszállító gép, amely 3 nap alatt ért oda Franciaországból. 1948-ban a Munkáspárt megnyerte az első választást. 1959-ben Sir Seewoosagur Ramgoolam – a Munkáspárttal szövetségben – megnyerte a választást. 1963-ban ismét megnyerte a választást, de akkor már a Munkáspárt vezetőjeként. 1967-ben a szigetlakók a Munkáspárt által támogatott függetlenségre szavaztak. Függetlenség1968-ban a francia származású lakosság nemtetszését nyilvánítva függetlenségellenes harcokat indított. Nyert a függetlenség. 1992-ben Mauritius államformája köztársaság lett. A kormányzó köztársasági elnök lett. Államszervezet és közigazgatásAlkotmány, államformaTörvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásMauritius államfője az elnök, akit a Nemzeti Tanács – az egykamarás parlament – választ meg 5 év időtartamra. A Nemzeti Tanácsnak 62 – közvetlenül választott – képviselője van, 4-8 további taggal, akiket a választás eredményei alapján a "legjobb vesztes" jelöltek közül neveznek meg, tekintetbe véve az etnikai kisebbségek képviseletét. A legutóbbi általános választás 2005. július 3-án volt a fő sziget 20 választókerületében és a Rodriguez-szigeti választókerületben. Az egyéni választókerületi rendszer eredményeként kétpárti jellegű parlament alakult ki. A legutóbbi választáson a PTr vezette Társadalmi Szövetség legyőzte a korábbi koalíciót. A Társadalmi Szövetség 38 széket nyert, ezért a PTr vezetője, Navichandra Rangoolam alakíthat kormányt. Az ellenzéki koalíció 22 széket nyert. A 2 maradék helyet az OPR jelöltje nyerte Rodríguez jelöltjeként. Az Alkotmány további nyolc helyet biztosít a "legjobb vesztesnek", ezzel garantálva az etnikai csoportok egyenlő képviseletét. Ennek megfelelően a képviselői helyek a következőképp oszlanak meg: 42 fő Társadalmi Szövetség, 24 fő ellenzék (MSM/MMM/PMSD) és 4 fő OPR. Mauritius nemzetközi kapcsolatainak fő terepe az Indiai Óceán Bizottság. 2006-ban Mauritius megfigyelő státuszt kért a Portugál Nyelvű Országok Nemzetközösségénen, hogy közeledjen ehhez a csoporthoz. Politikai pártokKözigazgatási felosztásMauritius 9 kerületből áll:
Védelmi rendszerNépességÁltalános adatokLegnépesebb településekEtnikai, nyelvi, vallási megoszlásA lakosság 68%-a indiai, 27%-a kreol, 3%-a kínai és 2%-a francia. A lakosság összetételéből adódóan a miniszterelnök mindig indiai. Európai, indiai, kínai és afrikai kultúra található a szigeten. Ezek a kultúrák anélkül, hogy összeolvadnának, békésen élnek a szigeten. Az üzleti életben együtt dolgoznak a különböző származású emberek, de hétvégére mindenki visszavonul saját, hagyományos világába. A népesség sokszínűségéből adódóan a kultúra és a vallás is sokszínű. Láthatóak templomok, mecsetek, kínai pagodák, de buddhista sztúpa is. A sokszínűség a zenében és a konyhaművészetben is megmutatkozik. Szociális rendszerGazdaságÁltalános adatokA függetlenség 1968. évi kikiáltása óta Mauritius alacsony jövedelmű, mezőgazdaságra alapozott gazdaságból egy közepes jövedelmű, diverzifikált gazdasággá vált, növekvő iparral, pénzügyi rendszerrel és idegenforgalommal. Az éves gazdasági növekedés többnyire 5-6%. Az életszínvonal nőtt, a gyermekhalandóság csökkent, és az infrastruktúrát jelentősen fejlesztették. 1987-ben a GDP még csak 1,52 milliárd dollár volt, de 2005-ben elérte a 16 280 milliárd dollárt, és ezzel Mauritius egy főre jutó GDP-je a második Fekete-Afrikában: csak Egyenlítői Guinea előzi meg az olajexportnak köszönhetően. Mauritius gazdasága más oldalról nagyon összetett, a vagyoni különbségek nagyok. A gazdaság főként a cukornádtermelésén, az idegenforgalmon, a textiliparon és a szolgáltatásokon alapul, de egyéb területek is gyorsan fejlődnek. Cukornádat termelnek a művelt földek 90%-án, és ez adja az export 25%-át. Az 1999-es aszály számottevő károkat okozott. A kormány fejlesztési stratégiája a külföldi befektetésekre fókuszál. Mauritius több mint 9000 off-shore céget vonzott, sok ezek közül az Indiával és Dél-Afrikával való kereskedelmi együttműködést célozza, míg egyedül a bankszektorba történt befektetések értéke meghaladja az 1 milliárd dollárt. A gazdasági teljesítmény 2000 és 2004 között erőteljes gazdasági növekedéssel és 7,6%-os munkanélküliséggel (2004 decembere) járt együtt. Franciaország az ország legjelentősebb kereskedelmi partnere, sokoldalú kapcsolatokkal. A műszaki segítségnyújtás változatos formái alakultak ki. Gazdasági ágazatokMezőgazdaságLegjelentősebb terménye, a termőterületének 90%-án termesztett cukornád. IparKereskedelemAz országra jellemző egyéb ágazatokKözlekedésKultúraOktatási rendszerKulturális intézményekTudományMűvészetekHagyományok, néprajzGasztronómiaTurizmusA sziget északi részén többnyire fehér homokos tengerpartot és lagúnákat találunk. Itt található a főváros, Port Louis is, ahol sok vallási épület – katedrális, templomok, pagodák és mecsetek – tekinthető meg. Főtere a Place des Armes. A déli rész teljesen érintetlen terület, mert túl szeles. Látnivalók:
A nyugati részen is találhatóak homokos partok, de nem olyan fejlett mint az északi rész.
A keleti részt csak az utóbbi években kezdték el fejleszteni. Fontosabb helyek:
A központi részen él a szigetlakók többsége. Jelentősebb városok:
Látnivalók Curepipen:
Látnivalók Rose Hill és Bean Bassin városában:
Látnivalók Quattre Bornes-ban:
SportÜnnepek
Érdekességek
Idézetek
Külső hivatkozások
Article keywords: air mauritius, mauritius weather, university of mauritius, mauritius meteo, mauritius island, map of mauritius, flight to mauritius, mauritius beach, mauritius examination syndicate, |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.