Homonima

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire

A homonímia („hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság”) két szó - vagy esetleg egyéb nyelvi elem, pl. szókapcsolat - közötti véletlen alaki egyezés, az a nyelvi jelenség, amikor a két szó írásképe és/vagy hangalakja azonos, de jelentésük teljesen különböző. (Például vár mint 'erődítmény' és vár mint 'várakozik'.) Ez a jelenség minden nyelvben előfordul. Az ilyen szavakat, kifejezéseket, amelyek homonimek egymással, homonimáknak nevezzük (ez utóbbi két szó rövid i-vel írandó).

Az elnevezés a görögből ered, és szó szerint hasonló nevűséget jelent. Már Arisztotelész is foglalkozott vele az i. e. 4. sz.-i művében, az Organonban: ő a „zóon” (ζωον) példát hozza fel, mert e szónak két független jelentése van: „élőlény” és „képmás”.


Tartalomjegyzék

A szavak szintjén

Azonos alakú szavak

Példák:

  • ír (írásban lejegyez) és ír mint népnév
  • légy (repülő rovar) és légy (legyél)
  • fog (tart, megragad), fog (segédige jövő időhöz), fog (testrész, ill. fogaskerék kapaszkodója)
  • ér (vérér, vízfolyás) és ér (odaér)
  • hold (bolygó körül keringő égitest) és hold (területegység)

Nevezetes példa az ár szó, amelynek négy teljesen független jelentése van:

  • cipészszerszám
  • vízmennyiség
  • pénzben kifejezett érték
  • területegység (száz négyzetméter)
„Földmérő küzd öllel, árral; / árhivatal szökőárral, / ármentő a szökőárral, / suszterinas bökőárral.” (Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk)

Igenévszók

A magyarban nyelvtörténetileg jellemzőek az igenévszók, pl. nyom, les, fagy, amelyek jelentése rokon, és igeként és főnévként egyaránt használhatók. Ezek azonos tőből erednek; nem függetlenek egymástól. (Nem tartoznak ide azok a szavak, ahol főnév és ige úgy esik egybe, hogy jelentésük független egymástól, pl. nyúl, fog, vár.)

Összetett szavak homonímiája

Egyes esetekben különféle elemekből létrejövő összetett szavak esnek egybe, pl.

  • közellátás (a köz ellátása, illetve közelre látás),
  • csipkeverő (csipkét verő, ill. csipeket keverő).

Elválasztáskor már jelölni lehet a kívánt értelmet, pl. meg-int (megró, figyelmeztet) és me-gint (újra, ismét), l. AkH. 233.

A szövegszerkesztők számára jóval több összetétel homonímiája okozhat gondot, például nem tudják, hogy a cumisüveg tagjai cumis + üveg, nem pedig cumi + süveg. Az -ok, az -ének és az -ét toldalékokat gyakran összetételi tagként értelmezik, és hibásan választják el: *játék-ok (mintha ’játékra indító ok’ lenne), helyesen játé-kok; *könyv-ének (mintha ’a könyv éneke’ lenne), helyesen köny-vének; *termék-ét (ahol az ét az étcsokoládé szóban szereplő előtag), helyesen termé-két.

A szavak alatti és feletti nyelvi szinteken

Toldalékok közti homonímia

Toldalékok is lehetnek azonos alakúak. Például:

-at/-et
  • főnévképző (igéből főnév): huzat (légmozgás), veret (díszítés)
  • műveltető képző (igéből ige): húzat (húzni kényszerít), veret (megverni parancsol)

Hasonló példa a -t mint a múlt idő jele és mint tárgyrag.

Szerkezeti homonímia

Szószerkezetek (szintagmák) is lehetnek azonos alakúak, de más jelentésűek. Fontos különbség a fentiekkel szemben, hogy itt a homonímia nem a szemantika szintjén jelenik meg, hanem a szintaxis (mondattan) szintjén. Ilyenkor tehát ha a szavakat más szavakkal helyettesíthetjük, akkor is megmarad a kétértelműség, mivel az magából a szerkezetből fakad.

az anya szeretete
Az oroszlán simogatása veszélyes.
  • Veszélyes, ha az oroszlán megsimogat minket.
  • Veszélyes, ha megsimogatjuk az oroszlánt.

Homográfia és homofónia megkülönböztetése

A homonímia mint azonosalakúság önmagában véve utalhat az íráskép és a hangalak azonos alakjára is. Ez a magyarban általában nem jelentős, mivel a magyar alapvetően fonetikus (fonémikus) nyelv (l. átírás), így ez a kettő túlnyomórészt egybeesik. Ahol mégis meg lehet különböztetni őket, ott

  • az írásmód azonosságát homográfiának,
  • a hangalak azonosságát pedig homofóniának nevezzük.

A magyarban

A magyarban többek közt az alábbiaknál fordul elő, hogy a homonímiának csak az egyik változata jelenik meg a kettő közül:

Csupán homográfia

  • egyek: 'én egyek', igeként, ejtése [egyek]; ill. 'mi egyek vagyunk' jelentésben, számnévként, ejtése [eggyek]
  • félre: 'arrébb, el az útból', ejtése [férre]; ill. 'feles állásba', ejtése [félre]

Csupán homofónia

Ide tartoznak többek közt a rendszerint azonos ejtésű j és ly betűkkel megkülönböztetett szópárok, például:

  • fúrójuk (fúrószerszámuk) és fúrólyuk (fúrásnál használt lyuk)
  • estéje (alkonya) és estélye (ünnepélye)
  • fogjuk (megragadjuk) és foglyuk (madaruk, ill. rabuk), ill. foglya/fogja
  • csukja (zárja) és csuklya (fejfedő)
  • szablya (fegyver) és szabja (vágja)
  • gólya (madár) és gója (go nevű játéka)

Hasonló esetek:

  • boly (hangyaboly), Boly (szlovákiai település) és boy (szállodai alkalmazott)
  • szokd (meg) és szogd (írás)

Olykor idegen szavak révén is létrejöhetnek homofón alakok, pl.

  • bankok (pénzintézetek) és Bangkok (Thaiföld fővárosa),
  • blúz (ruhadarab) és blues (zenei irányzat),
  • bután (szénhidrogén-vegyület) és Bhután (ázsiai ország),
  • só (vegyület, fűszer) és show (előadás),
  • táj (vidék) és thai (thaiföldi).

Ha egy idegen szó meghonosodik a magyarban, írása is módosulhat a kiejtés szerint (AkH. 203.), s ilyenkor valódi homonímia jöhet létre (homofónia és homográfia egyidejűleg):

  • parti (összejövetel, buli) és parti (part menti).

A kis- és nagybetűjükben különböző szópárok is ide tartoznak:

  • hold (bármely bolygó körül keringő égitest, ill. földterület) és Hold (a Föld körül keringő égitest); isten (számos vallás legszentebb alakjának mint funkciónak a neve) és Isten (a monoteista vallások konkrét isteni személye) – egy konkrét személy vagy tárgy elnevezése típusa, funkciója alapján
  • watt, röntgen stb. és Watt, Röntgen stb., személynevekből alakult mértékegységek
  • hírlap és Hírlap, csendélet és Csendélet, ars poetica és Ars poetica – egyedi és állandó címek, ha a megnevezett dolog saját nevéből születnek

A fenti altípusának nevezhetjük azokat, ahol a kis- és nagybetű eltérése mellett más íráskülönbség is megjelenik (vagy megjelenhet):

  • háryjános (nagyotmondó alak) és Háry János (az előbbi névadója), patópál (halogató ember) és Pató Pál – személyek nevéből alakult fogalmak (bár itt a kiejtésben is megjelenhet szünet formájában a szóköz)
  • kovács, szabó, török, horvát stb. és Kovács/ts, Szabó, Török, Horváth – foglalkozás- és népnevekből alakult személynevek
  • makadám, rökamié, bordó stb. és névadóik, McAdam, Récamier, Bordeaux stb. – hely- és személynevekből alakult köznevek (lásd még a köznevesült jövevényszavak listáját)

Más nyelvekben

Az olyan nyelvekben, amelyek írása nem fonetikus, például az angolban és a franciában, sokkal több hasonló szópár akad. Az angolban például listákon tartják számon az azonos hangzású, de eltérő írású szavakat; a homonym itt az azonos kiejtésű (homophone), de más jelentésű és más írásmódú (homograph) szavakra utal. Lásd pl.: homofónia az angolban és a németben, homográfia a thaiban)

Poliszémia

Nem beszélünk homonímiáról akkor, ha a két azonos hangzású szó jelentése nem teljesen független egymástól, kimutatható köztük a rokonság: ilyenkor poliszémiáról, többértelműségről beszélünk. Ennek példája a toll szó, ahol a mai toll mint íróeszköz a lúdtollból fejlődött ki, amely viszont a madártollra utalt – egyezésük tehát nem merő véletlenszerűség, mint a fentieknél. Hasonló eset a körte (gyümölcs és hasonló alakú izzó), valamint a levél is (falevél és írott üzenet).

A homonimák (ahol a jelentések függetlenek egymástól, pl. ár) a szótárban külön címszóként szerepelnek, míg a többjelentésű (poliszém) szavak (pl. toll) egy címszó alatt, számozással jelölve vannak megadva.

Ami nem homonímia

Az angolban hasonló hangalakúságra többféle példát találunk: „Too much to do in two days” („Túl sok a két napi tennivaló”), bár valójában a fenti mondatban található too és two sem teljesen homofón, mert a „t” hangot másképp ejtik bennük.

Ahol már minimális különbség is van, legyen az beszédhang, hangsúlyozás vagy épp a szünet (pl. az akar és az a kar) között, ott nem beszélhetünk homonímiáról, hanem ez az illető különbség megkülönböztetésre képes voltát bizonyítja. Például a kor és a kór szó majdnem azonosan hangzik, különbségük mégis elegendő ahhoz, hogy a magyarban az o és az ó hangot önálló fonémának tekinthessük. Hasonló ellenpélda szó feletti nyelvi szinten: "Mondtam kislány este, ne menj ki a térre" / "Mondtam kislány, este ne menj ki a térre!"

Homonímia a Wikipédiában

A Wikipédiában, a szócikkek címében is előfordul homonímia; ilyen esetekben egyértelműsítő lapok segítik a tájékozódást.

Lásd még

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Homon%C3%ADmia”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.