|
Article on other languages:
|
A homonímia („hason(ló)nevűség”, „azonosalakúság”) két szó - vagy esetleg egyéb nyelvi elem, pl. szókapcsolat - közötti véletlen alaki egyezés, az a nyelvi jelenség, amikor a két szó írásképe és/vagy hangalakja azonos, de jelentésük teljesen különböző. (Például vár mint 'erődítmény' és vár mint 'várakozik'.) Ez a jelenség minden nyelvben előfordul. Az ilyen szavakat, kifejezéseket, amelyek homonimek egymással, homonimáknak nevezzük (ez utóbbi két szó rövid i-vel írandó). Az elnevezés a görögből ered, és szó szerint hasonló nevűséget jelent. Már Arisztotelész is foglalkozott vele az i. e. 4. sz.-i művében, az Organonban: ő a „zóon” (ζωον) példát hozza fel, mert e szónak két független jelentése van: „élőlény” és „képmás”.
A szavak szintjénAzonos alakú szavakPéldák:
Nevezetes példa az ár szó, amelynek négy teljesen független jelentése van:
IgenévszókA magyarban nyelvtörténetileg jellemzőek az igenévszók, pl. nyom, les, fagy, amelyek jelentése rokon, és igeként és főnévként egyaránt használhatók. Ezek azonos tőből erednek; nem függetlenek egymástól. (Nem tartoznak ide azok a szavak, ahol főnév és ige úgy esik egybe, hogy jelentésük független egymástól, pl. nyúl, fog, vár.) Összetett szavak homonímiájaEgyes esetekben különféle elemekből létrejövő összetett szavak esnek egybe, pl.
Elválasztáskor már jelölni lehet a kívánt értelmet, pl. meg-int (megró, figyelmeztet) és me-gint (újra, ismét), l. AkH. 233. A szövegszerkesztők számára jóval több összetétel homonímiája okozhat gondot, például nem tudják, hogy a cumisüveg tagjai cumis + üveg, nem pedig cumi + süveg. Az -ok, az -ének és az -ét toldalékokat gyakran összetételi tagként értelmezik, és hibásan választják el: *játék-ok (mintha ’játékra indító ok’ lenne), helyesen játé-kok; *könyv-ének (mintha ’a könyv éneke’ lenne), helyesen köny-vének; *termék-ét (ahol az ét az étcsokoládé szóban szereplő előtag), helyesen termé-két. A szavak alatti és feletti nyelvi szintekenToldalékok közti homonímiaToldalékok is lehetnek azonos alakúak. Például:
Hasonló példa a -t mint a múlt idő jele és mint tárgyrag. Szerkezeti homonímiaSzószerkezetek (szintagmák) is lehetnek azonos alakúak, de más jelentésűek. Fontos különbség a fentiekkel szemben, hogy itt a homonímia nem a szemantika szintjén jelenik meg, hanem a szintaxis (mondattan) szintjén. Ilyenkor tehát ha a szavakat más szavakkal helyettesíthetjük, akkor is megmarad a kétértelműség, mivel az magából a szerkezetből fakad.
Homográfia és homofónia megkülönböztetéseA homonímia mint azonosalakúság önmagában véve utalhat az íráskép és a hangalak azonos alakjára is. Ez a magyarban általában nem jelentős, mivel a magyar alapvetően fonetikus (fonémikus) nyelv (l. átírás), így ez a kettő túlnyomórészt egybeesik. Ahol mégis meg lehet különböztetni őket, ott
A magyarbanA magyarban többek közt az alábbiaknál fordul elő, hogy a homonímiának csak az egyik változata jelenik meg a kettő közül: Csupán homográfia
Csupán homofóniaIde tartoznak többek közt a rendszerint azonos ejtésű j és ly betűkkel megkülönböztetett szópárok, például:
Hasonló esetek:
Olykor idegen szavak révén is létrejöhetnek homofón alakok, pl.
Ha egy idegen szó meghonosodik a magyarban, írása is módosulhat a kiejtés szerint (AkH. 203.), s ilyenkor valódi homonímia jöhet létre (homofónia és homográfia egyidejűleg):
A kis- és nagybetűjükben különböző szópárok is ide tartoznak:
A fenti altípusának nevezhetjük azokat, ahol a kis- és nagybetű eltérése mellett más íráskülönbség is megjelenik (vagy megjelenhet):
Más nyelvekbenAz olyan nyelvekben, amelyek írása nem fonetikus, például az angolban és a franciában, sokkal több hasonló szópár akad. Az angolban például listákon tartják számon az azonos hangzású, de eltérő írású szavakat; a homonym itt az azonos kiejtésű (homophone), de más jelentésű és más írásmódú (homograph) szavakra utal. Lásd pl.: homofónia az angolban és a németben, homográfia a thaiban) PoliszémiaNem beszélünk homonímiáról akkor, ha a két azonos hangzású szó jelentése nem teljesen független egymástól, kimutatható köztük a rokonság: ilyenkor poliszémiáról, többértelműségről beszélünk. Ennek példája a toll szó, ahol a mai toll mint íróeszköz a lúdtollból fejlődött ki, amely viszont a madártollra utalt – egyezésük tehát nem merő véletlenszerűség, mint a fentieknél. Hasonló eset a körte (gyümölcs és hasonló alakú izzó), valamint a levél is (falevél és írott üzenet). A homonimák (ahol a jelentések függetlenek egymástól, pl. ár) a szótárban külön címszóként szerepelnek, míg a többjelentésű (poliszém) szavak (pl. toll) egy címszó alatt, számozással jelölve vannak megadva. Ami nem homonímiaAz angolban hasonló hangalakúságra többféle példát találunk: „Too much to do in two days” („Túl sok a két napi tennivaló”), bár valójában a fenti mondatban található too és two sem teljesen homofón, mert a „t” hangot másképp ejtik bennük. Ahol már minimális különbség is van, legyen az beszédhang, hangsúlyozás vagy épp a szünet (pl. az akar és az a kar) között, ott nem beszélhetünk homonímiáról, hanem ez az illető különbség megkülönböztetésre képes voltát bizonyítja. Például a kor és a kór szó majdnem azonosan hangzik, különbségük mégis elegendő ahhoz, hogy a magyarban az o és az ó hangot önálló fonémának tekinthessük. Hasonló ellenpélda szó feletti nyelvi szinten: "Mondtam kislány este, ne menj ki a térre" / "Mondtam kislány, este ne menj ki a térre!" Homonímia a WikipédiábanA Wikipédiában, a szócikkek címében is előfordul homonímia; ilyen esetekben egyértelműsítő lapok segítik a tájékozódást. Lásd még
Külső hivatkozások |
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.