Emberi fejlődés indexe

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

2003-as HDI értékek, a 2005-ös HDR alapján

Az emberi fejlődés indexe (angolul: Human Development Index, rövidítése: HDI) egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének, különösen a gyermekjólétének. Használatával megkülönböztethetők a fejlett, fejlődő és fejletlen országok, és mérhető a gazdaságpolitikák hatása az életszínvonalra. A mutatót 1990-ben dolgozta ki Mahbub ul Haq pakisztáni közgazdász, és 1993 óta használja az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) az Emberi Fejlődési Jelentésben (HDR).

A HDI egy ország átlagos eredményeit mutatja az emberi fejlődés három alapvető területén:

hosszú és egészséges élet, amelyet a születéskor várható élettartam értékén keresztül ragad meg;
tudás, amelyet a felnőtt írástudás (kétharmados súllyal), valamint a kombinált alap-, közép- és felsőoktatási beiskolázási arány (egyharmados súllyal) segítségével mér;
tisztességes életszínvonal, amelyet a vásárlóerő-paritáson (PPP) dollárban számított bruttó hazai termékkel (GDP) mér.

Az ENSZ tagállamait minden évben rangsorolják a HDI szerint. A lista élén álló országok gyakran reklámozzák, hogy így vonzzák a tehetséges bevándorlókat, vagy mérsékeljék a kivándorlási kedvet.

Egy alternatív mutató, amely az egyes országokban levő szegénység mértékére koncentrál, az emberi szegénység indexe (HPI).

Tartalomjegyzék

1 Módszertan
2 HDI 2005
- 2.1 A 30 legjobb
- 2.2 Hiányzó országok
3 Korábbi elsők
4 Hivatkozások
- 4.1 Külső hivatkozások

Módszertan

A HDI-t három index számtani átlaga adja. Mindegyiket a számszerű értékek 0 és 1 közé vetítésével képezik. Korábban a 0 és az 1 értéket a két szélsőséges adat jelentette, azonban az évenkénti összehasonlíthatóság érdekében (meglehetősen önkényes) fix értékeket határoztak meg: a várható élettartamnál 25 és 85 év, a GDP-nél 100 és 40 000 USD (itt logaritmikus átszámítást alkalmaznak), az írástudásnál és a beiskolázásnál pedig 0 és 100%. A három index a következő:

várható élettartam index: $\frac{LE - 25} {85-25}$
oktatási index: $\frac{2} {3} \times ALI + \frac{1} {3} \times GEI$

felnőtt írástudási index (Adult Literacy Index, ALI): $\frac{ALR} {100}$
kombinált beiskolázási arány: (Gross Enrolment Index, GEI): $\frac{CGER} {100}$

GDP index: $\frac{\log\left(GDPpc\right) - \log\left(100\right)} {\log\left(40000\right) - \log\left(100\right)}$

LE: várható élettartam (Life expectancy)
ALR: Felnőtt írástudási arány (Adult literacy rate)
CGER: kombinált beiskolázási arány (Combined gross enrolment ratio)
GDPpc: egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, dollárban

HDI 2005

A 2007-es jelentést november 27-én mutatták be Brazíliában. A felhasznált adatok 2005-ből vagy korábbról származnak, így ez a 2005-ös HDI-t mutatja be. Nem minden ENSZ tagállam kívánja vagy tudja azonban rendelkezésre bocsátani a szükséges adatokat.

Az előző évi adatokhoz képest világviszonylatban enyhe emelkedés figyelhető meg, amihez főként a fejlődő országok (ezen belül is a legelmaradottabbak) javuló adatai járultak hozzá, ezzel szemben a fejlett államok mutatója az átlagot tekintve romlott.

A 0,5 alatti HDI érték alacsony fejlettségi szintnek számít. Az ide tartozó 22 ország mindegyike afrikai. Szub-szaharai Afrika legjobban teljesítő országai Gabon és a Dél-afrikai Köztársaság, a lista 119. és 121. helyén. Ebből a csoportból 9 ország lépett feljebb az előző jelentés óta.

A 0,8 feletti érték magas fejlettségi szintet mutat. Ide tartoznak a fejlett országok (Észak-Amerika, Európa, Óceánia és Kelet-Ázsia), valamint néhány fejlődő ország Kelet-Európában, Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, a Karibi térségben, valamint az olajban gazdag Arab-félszigeten. Idén hét ország lépett be ebbe a csoportba: Albánia, Belarusz, Brazília, Líbia, Macedónia, Oroszország és Szaúd-Arábia.