Article on other languages:
- Astrakhan
- Astrachan
- أستراخان
- Həştərxan
- Әстрәхән
- Горад_Астрахань
- Астрахан
- Astrahan
- Àstrakhan
- Astrachaň
- Аçтăрхан_(хула)
- Astrakan
- Astrachan
- Άστραχαν
- Astraĥan
- Astracán
- Astrahan
- آستراخان
- Astrahan
- Astrakhan
- Astrakhan_-_А́страхань
- אסטרחן
- Astrahan
- Astrakhan
- Astrachan'
- アストラハン
- Астархан
- 아스트라한
- Astrachanum
- Astrachanė
- Astrahaņa
- Astrachan
- Astrakhan
- Астрахань
- Astrachań
- Astracã
- Astrahan
- Астрахань
- Astrahan
- Астрахан
- Astrachan
- Әстерхан
- Астрахань
- 阿斯特拉罕
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
 |
||||||
|
||||||
| Koordinátái: | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Kormányzat | ||||||
| Ország Államrész |
Oroszország Asztrahányi terület |
|||||
| Alapítás éve Várossá vált |
13. század? – 1558? 1717 |
|||||
| Polgármester | ||||||
| Népesség | ||||||
| Város (2005) | 501 300 fő | |||||
| Földrajzi jellemzői | ||||||
| Területe | ||||||
| Teljes | ~500 km² | |||||
| Időzóna Nyáron (DST) |
MSK (UTC+3) MSD (UTC+4) |
|||||
| Weboldal: http://www.astrgorod.ru/ | ||||||
Asztrahány (oroszul Астрахань; tatárul: Ästerxan), nagyváros Oroszország dél-európai részén, az Asztrahányi terület székhelye.
Tartalomjegyzék |
Fekvése
A város a Kaszpi-tenger menti alföldön, a Volga folyó deltájának 11 szigetén, a folyó Kaszpi-tengeri torkolatához közel, Európa és Ázsia határán fekszik.
Története
A Volga-delta termékeny területe évezredek óta ösztönözte az embert a letelepedésre. A település gyorsan fejlődött és előbb a Kazár Kaganátus, majd az Arany Horda fővárosa lett. A várost magát a 13. század elején említik először európai utazók Xacitarxan néven. Timur Lenk serege elfoglalta és porig égette. 1459-től 1556-ig az Asztrahányi Kánság székhelye volt. A középkori város romjait a régészek a mai várostól 12 km-re találták meg. 1556-ban Rettegett Iván véres ostrom után elfoglalta a várost és a Volga fölötti dombon új erődítményt emeltetett. Asztrahány várát 1569-ben a török is megostromolta, de kudarcot vallott. Egy évi sikertelen ostrom után a szultán lemondott a város megszerzéséről, ezzel újra megnyílt az út a volgai orosz vízi kereskedelem előtt. A 17. században a város Oroszország keleti kapuja lett. Az alsóvárosban sok örmény és perzsa kereskedő telepedett le, ez színesítette és nemzetközivé tette a települést.
Asztrahányt 1670–71-ben tizenhét hónapig a kozákok tartották megszállva. A 18. század elején I. Péter orosz cár hajógyárat építtetett ide, és a város a perzsák elleni hadjárat kiindulóponja lett. II. Katalin cárnő fontos ipari központtá építette ki. 1705-ben a város fellázadt a cári uralom ellen, és Bulavin kozákjai szállták meg. Ezt megelőzően a kalmük kán serege eredménytelenül ostromolta a várat. 1711-ben kormányzói székhely lett. Hat évvel később az első közép-ázsiai orosz vállalkozás kiindulóbázisa volt. 1702-ben, 1718-ban és 1767-ben tűzvész pusztította. 1719-ben a perzsák rabolták ki. 1830-ban a kolerajárvány a lakosság nagy részét kipusztította.
Nevezetességei
- Az asztrahányi vár a kreml az 1580-as évektől az 1620-as évekig épült. Két hatalmas székesegyházát 1700-ban és 1710-ben szentelték fel. Az épülletek megőrizték a hagyományos orosz építészet jellegzetességeit, de külső díszítésükben barokk hatás érződik. A városban található még a Fehér mecset is, valamint a Kirovszkij Piac, ami nevét a várostól mintegy 50 km-re délre található Kirovszkíj községről kapta.
Híres emberek
- Joseph Deniker, francia természettudós, antropológus
- Ilja Nyikolajevics Uljanov, Lenin apja
- Vaszilij Kirilovics Tregyakovszkij orosz költő.
- Rinat Daszajev egykori szovjet válogatott kapus
